Szekszárd
Szekszárd Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja. Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti M6 autópályán, a 6-os számú főúton, Baja felöl az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A város mellett elhaladó 6-os útról a 63-as számú székesfehérvári és a 65-ös számú siófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal a Budapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. A fővárostól való távolsága 144 km. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz. Szekszárd méltán híres borkultúrája a természet kínálta lehetőségekkel élők bölcsességét és hozzáértését dicséri. Amit felkínált a természet, gyakran elvették háborúk és kudarcok, mégis él és fejlődik a város.
Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok. A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le. A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.).A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.
Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.).
Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál. Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.). A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.
Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel. Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.
Kirándulások Szekszárd környékén
Szekszárdtól 10 km-re található Sötétvölgy mely természetvédelmi terület, a kedvelt kirándulóhelyet pihenésre, túrázásra, horgászásra ajánljuk. (horgászat: 74/312 593) Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, és Báta neve a pompás sárközi népviseletről, a máig megőrzött kultúrájáról nevezetes. A Sárköz fővárosa Decs. A fehérre meszelt decsi Tájházban állandó kiállításon tekinthetik meg gazdag folklórkicsét (+36/20/9676-482), különleges látnivalóul szolgál a Sárközi Babamúzeum (+36/74/495-734).
Siógárd jellegzetes népviselettel rendelkezik, ünnepnapokon ma is magukra öltik a helybéliek. A falu mellett magasodó Leányvár pincéiben kiváló borok érnek. Borkóstolás : Ferenc Vilmos (+36/20/975-3814). Vargáné Kovács Veronika (+36/74/447-756) Hímzésmúzeumának szomszédságában, a Margit pincében várja Faddi Varga János király főszakács a reneszánsz királyi lakomára vágyó vendégeket (+36/30/9594-029).
Fadd-Dombori, a népszerű üdülőhely a Duna-holtág mentén található nyaralóházak, faházak, kempingek, üdülőtelepek, kínálnak igény szerint szálláslehetőséget. Fadd egyedülálló nevezetessége a Mitosz Mesegaléria (74/447-756). Szekszárdról érdemes rövidebb kirándulásokat tenni Tolna városba - Selyemgyári Múzeum, a Martinek Ház és a Helytörténeti Kiállítás, valamint a Tolnai Kékfestő Műhely (30/691-4033) változatos programot biztosítanak-, a Duna-parti falvakba: Bogyiszlóra és Gerjenbe. Őcsényben található Tolna megye egyetlen repülőtere, ahol előzetes bejelentkezéssel a repülés sok formája űzhető ( 74/496-265).
Bátaszék városképének meghatározója a gyönyörű neogótikus temploma. Szálka festői tájjal, a lakák között megbúvó ivóvíztisztaságu tavakkal, kedvelt kiránduló - és horgászhely. Nyári alkotó és diáktábor mellett virágzik a falusi turizmus.
Gemenc
Szekszárdtól alig 6km-re található a Gemenci erdő, a Duna-Dráva Nemzeti Park része, mely nemcsak az ország, de Európa féltett kincse is. Rendkívül sűrű, dús ártéri vegetáció varázsolja egyedülállóvá az erdőt, amit bozótosok, tisztások, holtágak és belső tavak tesznek még változatosabbá. A buja aljnövényzet bő táplálékot és búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. A terület hírnevét eredetileg az itt élő magas genetikai és vadászati értékű szarvasállomány biztosította. A mélyebben fekvő területek jelentős része a Duna magas vízállásakor víz alá kerül.. Az elöntött területek, belső tavak jó szaporodási feltételeket biztosítanak a gazdag halállománynak, és táplálkozó helyet a védett vízimadarak tömegeinek.
Szekszárd Bármely irányból közeledünk a városhoz, megkapó látvány a lankás domboldalakról lekúszó utcák, terek képe. Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával a korszerű kisváros kényelmét nyújtja. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja. Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti M6 autópályán, a 6-os számú főúton, Baja felöl az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A város mellett elhaladó 6-os útról a 63-as számú székesfehérvári és a 65-ös számú siófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal a Budapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. A fővárostól való távolsága 144 km. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz. Szekszárd méltán híres borkultúrája a természet kínálta lehetőségekkel élők bölcsességét és hozzáértését dicséri. Amit felkínált a természet, gyakran elvették háborúk és kudarcok, mégis él és fejlődik a város.
Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok. A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le. A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.).A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.
Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával (Szárnovszky Ferenc alkotása, 1898-ban avatták fel), a költő Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.).
Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál. Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.). A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.
Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel. Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.
Kirándulások Szekszárd környékén
Szekszárdtól 10 km-re található Sötétvölgy mely természetvédelmi terület, a kedvelt kirándulóhelyet pihenésre, túrázásra, horgászásra ajánljuk. (horgászat: 74/312 593) Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, és Báta neve a pompás sárközi népviseletről, a máig megőrzött kultúrájáról nevezetes. A Sárköz fővárosa Decs. A fehérre meszelt decsi Tájházban állandó kiállításon tekinthetik meg gazdag folklórkicsét (+36/20/9676-482), különleges látnivalóul szolgál a Sárközi Babamúzeum (+36/74/495-734).
Siógárd jellegzetes népviselettel rendelkezik, ünnepnapokon ma is magukra öltik a helybéliek. A falu mellett magasodó Leányvár pincéiben kiváló borok érnek. Borkóstolás : Ferenc Vilmos (+36/20/975-3814). Vargáné Kovács Veronika (+36/74/447-756) Hímzésmúzeumának szomszédságában, a Margit pincében várja Faddi Varga János király főszakács a reneszánsz királyi lakomára vágyó vendégeket (+36/30/9594-029).
Fadd-Dombori, a népszerű üdülőhely a Duna-holtág mentén található nyaralóházak, faházak, kempingek, üdülőtelepek, kínálnak igény szerint szálláslehetőséget. Fadd egyedülálló nevezetessége a Mitosz Mesegaléria (74/447-756). Szekszárdról érdemes rövidebb kirándulásokat tenni Tolna városba - Selyemgyári Múzeum, a Martinek Ház és a Helytörténeti Kiállítás, valamint a Tolnai Kékfestő Műhely (30/691-4033) változatos programot biztosítanak-, a Duna-parti falvakba: Bogyiszlóra és Gerjenbe. Őcsényben található Tolna megye egyetlen repülőtere, ahol előzetes bejelentkezéssel a repülés sok formája űzhető ( 74/496-265).
Bátaszék városképének meghatározója a gyönyörű neogótikus temploma. Szálka festői tájjal, a lakák között megbúvó ivóvíztisztaságu tavakkal, kedvelt kiránduló - és horgászhely. Nyári alkotó és diáktábor mellett virágzik a falusi turizmus.
Gemenc
Szekszárdtól alig 6km-re található a Gemenci erdő, a Duna-Dráva Nemzeti Park része, mely nemcsak az ország, de Európa féltett kincse is. Rendkívül sűrű, dús ártéri vegetáció varázsolja egyedülállóvá az erdőt, amit bozótosok, tisztások, holtágak és belső tavak tesznek még változatosabbá. A buja aljnövényzet bő táplálékot és búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. A terület hírnevét eredetileg az itt élő magas genetikai és vadászati értékű szarvasállomány biztosította. A mélyebben fekvő területek jelentős része a Duna magas vízállásakor víz alá kerül.. Az elöntött területek, belső tavak jó szaporodási feltételeket biztosítanak a gazdag halállománynak, és táplálkozó helyet a védett vízimadarak tömegeinek.
A vadregényes ártéri erdő felfedezhető egyénileg gyalogosan és kerékpárral, szervezett szakvezetéses túrákon, kisvonattal, hajóval, katamaránnal, , kenutúrákon és lovaskocsival.
A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható. Itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. A tájegység alaposabb megismerése érdekében célszerű szakvezetést igénybe venni.
A Gemenci erdő a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható. Itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. A tájegység alaposabb megismerése érdekében célszerű szakvezetést igénybe venni.
|
Borturisztikai információk:
A bortermelő tájak között külön rangot jelent a borvidéki besorolás. A Szekszárdi borvidék hazánk egyik kis területű, de igen híres vörösbortermelő vidéke. Történelmi múltja, hazai és nemzetközi hírneve alapján Szekszárd 1987. október 30-án a Nemzetközi Bíráló Bizottságtól megkapta A szőlő és a bor városa címet. A Szekszárdi borvidék Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kéty, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeinek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeire terjed ki. A borvidék központja a nevét is adó Szekszárd. A borvidék területe 2625,78 hektár. Borszaküzletek:E'szencia bortéka és teashop
Borozók, borházak, bortanyákBodri Bor és Halásztanya
Borozók, borházak, bortanyák (előzetes bejelentkezéssel)
|
Közlekedés:
Művelődés:
Sport:
Hasznos:
|
